Látnivalók

Csesznek

A Bakonyban található Zirctől 11 km-re északra, összeépült Bakonyszentkirállyal.


A települést a 13. századból ránk maradt források említik először, Cezneyc néven. Később Csesztnök, Cseszneg(h) néven is ismert. Magyarország helységeinek 1773-ban készült hivatalos összeírása Cseszneg néven említi, Pesty Frigyes 1864. évi kéziratos helynévgyűjteménye a községet Cseszneknek, a mellette lévő várromot Csesznegnek nevezi. A név a szláv a királyi hivatalt viselő személy jelentésű čestnik köznévből származik.

A várról: A Bakony hegységében elbújva, egy sziklaszirten láthatóak Csesznek várának festői kőfalai.

Ez az erődítményünk az 1241–42-es tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülötte. Az első várat a Bana nembeli Jakab báró, kardhordozómester emeltette egy védelemre kiválóan alkalmas sziklacsúcson.
A több mint 700 esztendős Vár virágkora -Zsigmond királyunk uralkodásának idejére- a XV. századra tehető, mely időszakban a Várat birtokló Garai család, impozáns megjelenésű, gótikus lovagvárrá építette át az addig alacsony, belsőtornyos kis Várat. Hadászatilag is kiemelkedő szerepet a török időkben, majd a Rákóczi szabadságharc idejében kapott.
Utolsó tulajdonosai az Eszterházyak voltak, akik a XVIII. század közepére barokk Várkastéllyá bővítették. Az 1810. évi földrengés majd az 1820-as villámcsapás meghozták a Vár végső leromlását.
A Cseszneki Vár napjainkban is a turisták kedvelt kirándulóhelyei közé tartozik.