Látnivalók

Pannonhalma

Pannonhalma város Győr-Moson-Sopron megyében, a Pannonhalmai kistérségben, a Pannonhalmi járás székhelye.


Az eredeti nevén Győrszentmárton ősidők óta lakott hely, némely történetíró szerint Civitas Pannónia nevű római város helyén állt. Az első település a 10.–11. században itt álló fejedelmi udvarház és annak Pándzsa-völgyi birtoka volt. A szállás, majd a falu kialakulása a bencések 996-os itteni megjelenésével, a királyi alapítású kolostor felépítésével veszi kezdetét. Albeus mester IV. Béla hiteles összeírója, akit a király Szent Márton monostor birtokainak összeírásával bízott meg, 1240 körül említi a falut e néven. A tatárjárás után a falu ismét benépesült. 1334-ben Károly Róbert a győrszentmártoni apátot megerősíti az alsoki vásárjogában. A 14.–15. század az első nagy felvirágzás ideje. Néhány szomszédos, életképtelenné lett birtok, szállás vagy falu csatlakozásával, illetve beolvasztásával megnőtt a határ, felduzzadt a lakosság és megjelent a szántóvető népesség, vele a telkes, sőt a majoros gazdálkodás is. Részben önállósult Felsok (a mai Váralja), de piac- és vásártere közös Alsokéval. A település a falu (villa) rangjára emelkedett, s a helységnek ekkor már volt temploma (1338) és plébániaja, mely nevét a bazilika védőszentjéről kapta.

Főbb nevezetességei, a pannonhalmi Bencés Főapátság:

Magyarország egyik kiemelkedő történelmi emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központja.

A főapátság vonzereje és a környék természeti adottságai miatt a város Magyarország turisztikai térképén az egyik leglátogatottabb célpontnak számít, a település a turizmusra van berendezkedve. A fő turisztikai látnivaló, az „ezeréves apátság” nemcsak építészeti jelentőséggel bír, hanem sokoldalú kiállításaival és gyűjteményeivel kultúrtörténeti emlékeket tár a látogató elé.

Története: 996-ban Géza fejedelem bencés szerzeteseket telepített le Pannónia Szent Hegyén. Az István király által jogaiban megerősített monostor feladata a kereszténység terjesztése és az európai kultúra meghonosítása, ápolása lett. Az apátság későromán-koragótikus bazilikája a középkori magyar építészet egyik remekműve, s ezt veszi körül a monostor épülete. A turisták számára látogatható még a Mátyás király korabeli kerengő és a klasszicista könyvtár.

Az itt látható tárgyi emlékeknek és gazdag kulturális örökségnek az adja sajátos szépségét, hogy a szerzetesközösség mindmáig eredeti rendeltetésüknek megfelelően használja őket. A Pannonhalmi Bencés Főapátság épületegyüttesét és környékét 1996 decemberében a Világörökség részévé nyilvánították.

Egyéb látnivalók: Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet-Pannonhalmi-dombság, Szent István bronzszobra